Seminars: 2012 Fall

SEMINAR SERIES OF MTA TK „LENDÜLET” RESEARCH CENTER FOR EDUCATIONAL AND NETWORK STUDIES

 

Fall 2012

 

2012. szeptember 11.

Takács Károly (MTA TK „Lendület” kutatócsoport vezetője): Verseny és negatív hálózatok: Lendület kutatócsoport alakul az MTA TK-ban 

Kivonat:

A negatív társas kapcsolatok, mint a gyűlölet és a relációs agresszió komoly problémákhoz vezethetnek számos társas kontextusban. A negatív viszonyok rombolják a kooperációt, csökkentik a teljesítményt és aláássák a kohéziót. Emiatt meglepő, hogy a rohamléptékben fejlődő hálózatokkal foglalkozó irodalomban a kapcsolatokat szinte kizárólag pozitív terminusokban vizsgálják. A kutatás célja ennek az aszimmetriának a feloldása és a negatív társas kapcsolatok valós mechanizmusainak és dinamikájának felderítése. Eme általános célkitűzés vizsgálata számos empirikus kontextusban lehetséges. Amellett, hogy a kutatás célul tűzi ki a negatív társas kapcsolatok és hálózatok mechanizmusainak és dinamikájának elméleti modellezését, különös tekintettel a versenyhelyzetekkel összefüggésben,  kiválasztunk bizonyos társadalmi kontextusokat, ahol a megfogalmazott elméleti hipotéziseket empirikusan is megvizsgáljuk, valamint  feltárjuk a negatív társas kapcsolatok kooperációra, teljesítményre, és kohézióra kifejtett hatását. Új hálózati panel adatokat gyűjtünk általános iskolai osztályokban. Az általános iskolai kontextus különösen alkalmas annak vizsgálatára, hogy a státuszverseny által indukált negatív társas viszonyok miként vezethetnek alacsonyabb iskolai teljesítményhez, hogyan eredményezhetnek etnikai szegregációt és kirekesztést. Már létező, középiskolai osztályokból származó hálózati adatokat elemzünk. Adatokat gyűjtünk a kommunista diktatúra időszakából a politikusok közötti versenyről és kapcsolatrendszerről. Annak ellenére, hogy empirikus kutatásaink az elméleti keretekhez képest szűkebb területet ölelnek fel, tapasztalataink és következtetéseink számos ponton túlmutatnak majd az iskolai és a politikai kontextuson és áttörést jelenthetnek más kiscsoportok és a szervezeti viselkedés kutatásaiban is. Végül, laboratóriumi kísérletekben tervezzük megvizsgálni az elméleti és empirikus eredményeinkből levezetett lehetséges intervenciók eredményességét.

 

 

2012. szeptember 25.

Janky Béla (Budapesti Műszaki Egyetem, Szociológia és Kommunikáció Tanszék): Etnicizált szegénykép és társadalompolitikai preferenciák: Egy elméleti modell és egy videó-vignette vizsgálat tanulságai

Kivonat:

Az előadásban azt elemzem, hogyan befolyásolja a szegénység média-reprezentációjának etnicizálódása a társadalompolitikai attitűdöket.Bemutatásra kerülő kutatásunk fókuszában a magyar romák és a hazai szegények megítélése áll. A korábbi nemzetközi kutatási eredmények arra utalnak, hogy stigmatizált kisebbségi csoportok megjelenése a szegénységet bemutató média-tartalmakban csökkenti a média-fogyasztók szegények iránti szolidaritását. Vizsgálatunk arra irányul, hogy feltárjuk a feltételezett etnikai hatás kontextus-függőségét. Legfontosabb tézisünk, hogy a szegénység-reprezentáció „színe” csak a reménytelen mélyszegénységben élők fókuszba kerülésekor kap különös jelentőséget. Az előadásban bemutatom a tézist megalapozó modellt valamint a (még tökéletlen) tesztjének tekinthető videó-vignette vizsgálat első eredményeit.

 

 

2012. október 2.

Dávid Beáta (MTA TK Szociológiai Intézet)/ Albert Fruzsina (Károli Gáspár Református Egyetem, Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet): Az interperszonális kapcsolatok etnikai metszetben

Kivonat:

Előadásunkban az elmúlt húsz év magyar kutatásait tekintjük át az interperszonális kapcsolatok etnikai vonatkozásaira fókuszálva. Viszonylag kevés és ellentmondó adat áll rendelkezésünkre a tekintetben, hogy a roma lakosság kapcsolathálózati jellegzetességei eltérnek-e, illetve mennyiben a teljes magyar népesség networkjétől. A romák kapcsolathálózatával foglalkozó kutatások közül 2004-ben a TÁRKI, illetve 2009-ben az MTA adatfelvételében vettünk részt. A saját kutatási eredményeinket mások hasonló vizsgálati eredményeivel egészítjük ki. (Messing Vera kutatásai és a 2010-es „Roma Társadalom” című adatfelvétel.)

 

 

2012. október 9.

Szalay Kristóf (SE Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet, LINK-Group): Hálózatok mozgásban

Kivonat:
Egyre több és több csoport fedezi fel, hogy a hálózatok - amellett, hogy komplex szerkezetük is igen érdekes - sokkal többet mutatnak magukból, ha a működés közben megfigyelhető dinamikájukat is vizsgálni tudjuk. Kutatócsoportunk Turbine néven (www.linkgroup.hu/Turbine.php) kifejlesztett egy általánosan használható eszközt, amellyel nagy (akár milliós), komplex hálózatok dinamikáját vizsgálhatjuk. Az első eredmények ismertetése és további néhány dinamikai modell bemutatása mellett szó lesz egy új elgondolásról, a reverz-dinamikai elemzésről, ami adott kezdő és végállapotokhoz keresi meg a megfelelő átvivő gerjesztést. Ennek társadalomtudományokban történő felhasználásával kapcsolatban szeretném együttgondolkodásra invitálni a kedves hallgatóságot.

 

 

2012. november 13. 

Legéndi Richárd (ELTE Informatikai Kar): Elemi dinamikus hálózatmodellek vizsgálata (in English)

Kivonat:

Hálózatok vizsgálata során általában egy valós, dinamikus folyamatot vizsgálunk egy statikus hálózaton keresztül. Hogy ezeket a jelenségeket jobban megérthessük, munkánk során egyszerű dinamikus folyamatok hatásati vizsgáltuk elemi hálózati modelleken. Elsősorban az élek dinamikájával foglalkozva számos szabályt vezettünk be (például véletlenszerű, preferenciális és asszortatív kapcsolatok kialakulását vizsgálva), és számítógépes szimulációk segítségével elemeztük a hálózatok strukturális tulajdonságainak alakulását. Ezek közül főként a sűrűség, fokszámeloszlás, klaszterezettség és különböző centralitások vizsgálatával foglalkoztunk. Az eredményeink azt mutatják, hogy sok esetben nem várt univerzalitás fedezhető fel a jellemzőkben, ellenben néhány tulajdonság nem triviális függőséget mutat a használt időablaktól. 
Az előadás során ezeket az eredményeket szeretném bemutatni."

 

 

2012. november 20.

Palla Gergely (ELTE Fizikai Intézet, Biológiai Fizika Tanszék): Címkézett hálózatok, közösségi címkézés és címke hierarchiák (in English)

Kivonat:

Komplex hálózatok vizsgálata során a csúcsokhoz társítható címkék (attribútumok, annotációk) egy érdekes lehetőséget nyújtanak az adott rendszer alkotóelemei között lévő összefüggések feltárására a gráf topológia mellett. A folyamatosan bővülő adatbázisoknak köszönhetően manapság már viszonylag könnyen lehet pl. fehérje funkciókat társítani egy fehérje kölcsönhatási hálózat csúcsaihoz, tárgyi besorolást hozzárendelni egy társzerzőségi hálózat elemeihez, vagy kulcsszavakat kapcsolni egy bloghálózat csúcsaihoz. Ezen felül az Interneten egyre elterjedtebbé válnak a közösségi címkéző rendszerek is, melyekben a felhasználók szabad szavakkal címkézhetnek fotókat, könyveket, weblapokat, stb. Az ilyen esetekben a címkézési folyamat révén épül fel egy hálózat „felhasználó – címke – címkézett objektum” hármasokból, melyek közös címkéken, közös objektumokon, vagy közös felhasználókon keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Az előadás során néhány általunk vizsgált címkézett hálózat statisztikus tulajdonságai kerülnek bemutatásra. Ezen hálózatok esetén egy külön érdekesség volt, hogy a csúcsokhoz társított címkék (rendszerenként) egy-egy hierarchiába szerveződtek, melyben egy adott általánosabb címkének több speciális, szűkebb értelmű alcímkéje volt, amiknek további, még speciálisabb esetei fordulhattak elő, stb. Vizsgálataink egyfelől a hálózati topológia és a címke statisztikák közötti összefüggésekre irányultak, másfelől a címke hierarchiában betöltött pozíció valamint a címke gyakoriság és címke együtt előfordulás közti kapcsolatokat tárták fel. Ez utóbbi kérdéskör a gyakorlati alkalmazások szempontjából is fontos: Az említett közösségi címkéző rendszerek esetén a teljesen szabad címkeválasztás miatt a címkék nincsenek hierarchiába szervezve, így a címke alapú keresés némileg nehézkes. Ha viszont a címke statisztikák (pl. együtt előfordulás) alapján fel tudnánk építeni egy automatikus, folyamatosan frissülő címke hierarchiát, az nagyban megkönnyítené a keresés során a témakör bővítését vagy szűkítését. Az ilyen típusú címke hierarchia felépítő módszerek megalkotását nagyban segítheti a címke statisztikák és a címke hierarchia közötti összefüggések feltárása olyan rendszerekben, ahol konkrétan elve adott a címkék alá- és fölérendeltségi viszonya.

 

 

2012. november 27.

Kertesi Gábor (MTA Közgazdaságtudományi Intézet): A roma és nem roma tanulók teszteredményei közti különbségekről és e különbségek okairól

Kivonat:

Tanulmányunk országosan reprezentatív adatokra támaszkodva mérhetővé teszi a roma fiatalok készségbeli lemaradásait, és megpróbál számot adni e lemaradások valószínű társadalmi okairól. A kompetenciamérések olvasás-szövegértési és matematikai teszteredményei alapján a nyolcadik évfolyamos roma tanulók lemaradása tekintélyes; éppen akkora, mint amekkora a hasonló korú fehér és fekete bőrű diákok közti különbség volt az Egyesült Államokban az 1980-as években. A lemaradások mögött nem etnikai sajátosságok, hanem társadalmi összetételbeli (jövedelmi, iskolázottsági és lakóhelyi) különbségek állnak. A roma tanulók társadalmi hátrányai – az egészségi állapot kisebb, de nem elhanyagolható szerepe mellett – döntő részben két közvetítő mechanizmuson keresztül válnak tanulmányi lemaradásokká: a roma tanulók otthoni környezetükön belül kevésbé jutnak hozzá a készségeik fejlődéséhez fontos erőforrásokhoz, iskolai pályafutásuk pedig rosszabb minőségű oktatási környezetben történik. A családi nevelési környezeti hátrányokat magukat is nagyrészt az életkörülmények alakítják. Az iskolai hátrányok nagyobb részét is az alacsony társadalmi státus magyarázza, de a roma tanulók esetében erre még további hátrányként rárakódik az etnikai szegregáció hatása is. Az eredmények alapján a szegénység enyhítése mellett megfelelően célzott és szervezett szakpolitikai intézkedések is enyhíthetik a szegény sorban élő roma és nem roma gyermekek lemaradását. 

 

 

2012. december 4.

Carl Nordlund (CEU Center for Network Science): Core and periphery in the network sciences:

Using regular blockmodeling to bridge the conceptual gap between
contemporary heuristics and classical conceptualizations

Abstract:

I will talk about 1) historical and contemporary topological conceptualizations of what typically is meant by "core-periphery" (i.e. historical roots, previous formal specifications, interpretational liberties etc), 2) contemporary heuristics/methods to identify c-p structures and their shortcomings, and 3) a proposed regular blockmodel approach that is more in line with the classical conceptualizations (and which works fine with valued data) - and possibly 4) demonstrating my proposed approach using data on (valued/weighted) international trade (though my implementation in C# is currently iterative, i.e. not very optimized).

 

 

2012. december 11.

Szvetelszky Zsuzsanna (ELTE TÁTK): A pletyka transzformációjának hatása a természetes és a mesterséges hálózatok informális kommunikációjára

Kivonat:

A pletykakutatás ma köztes társadalomtudományi kutatási iránynak tekinthető: az iránnyal kapcsolatos bizonytalanságot jelzi a komparatív kutatások alacsony – bár növekvő tendenciát mutató - száma. Jelenleg még mindig ellentmondásos a fogalomrendszere, s ez mindenekelőtt a tárgy definíciója körüli interdiszciplináris tisztázatlanságból fakad. Másképpen definiálja a pletykát a szociálpszichológia, a szociológia, a pszichológia, az antropológia, a humánetológia, a nyelvészet, a filozófia stb., és a különböző definíciók kapcsán eltérő metodológiák alakulnak ki, keverednek.

A pletyka kutatásának fejlesztéséhez szükség van a módszertani elemek folyamatos fejlesztésére is: ehhez szeretnék hozzájárulni a pletykához kapcsolódó tipikus fogalomkörök bemutatásával és elemzésével, továbbá a narratív interjú technikai eljárásából fejlesztett narratív network-interjú módszertani elemének bemutatásával, mely különösen alkalmas annak feltárására, hogyan hat a pletyka transzformációja a természetes és a mesterséges társas hálózatok informális kommunikációjára.

 

 

2013. január 8.

Nikita Krugljakov (University of Maastricht)

 

 

2013. január 15.

Simone Righi (MTA TK „Lendület” Research Center for Educational and Network Studies)

 

 

2013. február 19.

Számadó Szabolcs (MTA-ELTE Research Group on Theoretical Biology and Evolutionary Ecology): Pre-Hunt Communication Provides Context for the Evolution of Early Human Language

 


Abstract:

The origin of human language is one of the most fascinating and most difficult problems of evolution. Here I argue that pre-hunt communication was the starting context of the evolution of human language. Hunting of big game created a shared interest; animals and hunting actions are easy to imitate; the need to plan created a pressure for increasing complexity; and finally, cultural inheritance of hunting tools and know-how made the transition unique. I further argue that this “first step” was actually a two-stage process where first indexical and iconic signs evolved to coordinate recruitment for the hunt; then later, in the second stage, the complexity of this communication system increased as a response to the increased demand to coordinate group-hunting effort (including division of labor). I provide a review of the fossil record and show that the available evidence is fully compatible with the theory.

 

 

2013. február 26.

André Grow (University of Groningen): Regional Variation in Status Values - An Explanation on Status Construction Theory