A kutatócsoport eredményei, sikeres pályázatai

A kutatócsoport tagjainak 2012 óta közel 200 publikációja jelent meg, amelyből 38 impakt faktoros, nemzetközi publikáció - ezek listája ide kattintva érhető el.

A RECENS kutatócsoportjának eddigi történetének kétség kívül legjelentősebb kihívása és egyben munkájának elismerése a 2014-ben elnyert ERC pályázata: "a pletyka és a reputáció dinamikája közösségekben" című kutatással (ERC Consolidator Grant 2014, projekt azonosítója: EVILTONGUE, amelyről ide kattintva olvashat részletesen.

Emellett fontos állomás és elismerés a kutatócsoport életében, hogy 2012-ben elnyerte az MTA Lendület Fiatal Kutatói Programjának ösztöndíját. Ehhez kapcsolódó kutatásokról, ide kattintva olvashat részletesen. (Kutatási területek: társadalmi kapcsolatháló, negatív kötések, státuszverseny, strukturális egyensúly, kooperáció, iskolai teljesítmény, társas nyomás, roma integráció, történeti hálózatok, politikai rendszerek hatalmi kapcsolathálózatai; Módszerek: hálózat panelvizsgálata, ágens alapú modellezés, laboratóriumi kísérletek).

Emellett nyertes OTKA pályázattal is büszkélkedhet a kutatócsoport.

Történet

A Kapcsolatháló- és Oktatáskutató Központ (angolul: Research Center for Educational and Network Studies, RECENS) 2010 januárjában alakult meg dr. Takács Károly kezdeményezésére a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének kutatóközpontjaként. A Központ tagjainak együttműködése már a hivatalos megalakulást megelőző másfél évben megkezdődött, egy kelet-magyarországi kisváros középiskoláiban végzett longitudinális hálózatkutatás lebonyolításával. A munkában a kapcsolatháló-elemzés és az iskolai problémák iránt érdeklődő oktatók, PhD-hallgatók és egyetemi hallgatók vettek részt. Az alapítók mindannyian az egyetem különböző szakkollégiumainak volt tagjai, név szerint a Széchenyi István Szakkollégiumnak, a Rajk László Szakkollégiumnak és a Társadalomelméleti Kollégiumnak.

A kutatók elhivatottságát jelzi, hogy mára a Központ szerteágazó szakmai tevékenységet végez. Jelenleg folyamatban van egy nagyszabású, négyéves vizsgálatunk, amelynek keretében több magyarországi település középiskoláiban követjük nyomon az osztályközösségek és kapcsolathálózataik működését, változásait egy teljes évfolyamon (a projekt az OTKA támogatásával valósul meg). A csoport vezető kutatói és PhD-hallgatói oktatókként részt vesznek a Corvinus Egyetem szociológia képzésében, ezen felül azonban külön szakmai felkészítést biztosítanak a kapcsolatháló-elemzés iránt érdeklődő legkiválóbb diákoknak, akiknek lehetőségük van bekapcsolódni a Kutatóközpontban zajló munkába – kezdetben gyakornokként, majd junior kutatóként. Mindezeken felül, a kutatócsoport célja a hazai és nemzetközi szakmai párbeszéd erősítése előadások, workshopok, konferenciák szervezésén keresztül. Például lehetőségünk nyílt, hogy 2012 áprilisában nemzetközi workshopot és konferenciát szervezzünk „Negative Ties and Social Networks” címmel, amelyre a szakma már elismert európai és tengerentúli képviselőit valamint főként európai egyetemek PhD-hallgatóit várjuk. Végül, a Központ tagjai nyitottak külső, a vállalati szférából érkező megbízásokkal szemben is, amelyek keretében a kapcsolatháló-elemzés szemléletmódját és módszereit alkalmazott vizsgálatokban hasznosíthatják (pl. szervezetfejlesztés, hálózati megközelítésű piackutatások).

Célok

A Kutatóközpont célja, hogy a következő években a társadalmi kapcsolatháló-elemzés egyik kiemelkedő magyarországi műhelyévé váljon, amely szerves része a hazai és a nemzetközi tudományos életnek. Véleményünk szerint a kapcsolatháló-elemzés tartalmi és gyakorlati szempontból is rendkívül hasznos a szociológia számára, mivel segítségével szisztematikusan felfedhetők az egyéni cselekvések és a társas/társadalmi jelenségek kölcsönhatásai. A társadalomtudósok körében gyakran felmerül e megközelítéssel szembeni kritikaként, hogy csupán egy eszköz, technika, amely látványos ugyan, de önmagában nem segít a társadalmi jelenségek jobb megértésében. Ezzel az állásponttal részben egyetértve, részben szemben állva célunk, hogy ne csupán esetleges empirikus eredményeket tegyünk közzé, hanem a hálózatokkal, a közösségek működésével kapcsolatos hipotéziseinket elméleti alapokra építsük.

Kutatási tevékenységek

Jelenleg folyamatban lévő hálózati panel kutatásunk címe „Egymásba gabalyodva: Kamaszok kapcsolati dinamikája a státuszverseny, a teljesítménytaktikázás, a kirekesztés és az integráció tükrében”, amely az OTKA támogatásával 2010-2014. között valósul meg. A négy éves vizsgálat során négy magyarországi település hét iskolájának 2010 őszén a kilencedik évfolyamot megkezdő diákjai körében zajlik. Az osztályközösségeken belüli kapcsolatok, egymásról alkotott vélekedések, egyéni viselkedési minták, attitűdök valamint a diákok társadalmi-gazdasági hátterének feltérképezésével és a változások nyomon követésével számos, a szociológia és az oktatás szempontjából lényeges kérdésre igyekszünk választ kapni.

Kutatási témáink az alábbi kérdéskörökhöz kapcsolódnak: 1) Milyen tényezők és folyamatok alakítják ki az osztályközösségeken belül létrejövő státuszkülönbségeket, vagyis azt, hogy bizonyos diákok jobban tudják érvényesíteni az akaratukat az osztálytársaik között, mint mások? 2) Milyen hatással vannak a negatív érzelmi viszonyok (ellenszenv, utálat) illetve a verbális vagy fizikai agresszió az osztályok működésére? 3) Milyen mértékben és milyen folyamatokon keresztül érvényesül az egyes osztályokban a „teljesítményvisszafogás”, vagy általánosabban az a jelenség, hogy a tanuláshoz való hozzáállást illetve az iskolai teljesítményt befolyásolja a társak hozzáállása? 4) Mi a romantikus viszonyok szerepe az iskolai közösségekben? A kérdések megválaszolása során külön figyelmet fordítunk az egyes osztályok, iskolák és iskolatípusok közötti különbségekre. Különösen nagy hangsúlyt fektetünk az osztályok különböző szempontú összetételére, és ennek hatásaira. Az etnikai integráció/szegregáció körülményei, és hatásuk a fent felsorolt jelenségekre a kutatás kiemelt témái közé tartozik.

Ugyan jelenlegi vizsgálatunk és az azt megelőző egyéves pilot a középiskola kontextusában igyekszik feltárni és magyarázni a közösségek működését, a Központ kutatói számos egyéb területen alkalmazzák a kapcsolatháló-elemzés megközelítését (pl. munkahelyi diszkrimináció, on-line párválasztás). Emellett 2012-től lehetőségünk nyílt csatlakozni egy európai együttműködés keretében induló nagyszabású hálózatkutatási projektbe, amelynek révén bekapcsolódhatunk több európai kapcsolatháló-elemző műhely jelenlegi munkájába.

Nemzetközi kapcsolatok

Kutatócsoportunk informális szakmai kapcsolatban áll számos hazai szociológiai kutatóhely munkatársaival (Hunnet – a Magyar Szociológiai Társaság Kapcsolatháló-elemző Szakosztálya, CEU – Center for Network Science, BME, ELTE Társadalomtudományi Kar, Link-group, Maven7). Ugyanakkor fontosnak tartjuk azt is, hogy a társadalmi kapcsolatháló-elemzés kiemelkedő külföldi műhelyeivel is rendszeres szakmai kapcsolatot tartsunk fenn, egyrészt, hogy a legfrissebb eredményekről mielőbb tudomást szerezzünk, másrészt pedig, hogy saját eredményeinket eljuttassuk a szélesebb szakmai közönséghez. Jelenleg is kapcsolatban állunk a groningeni, oxfordi egyetemekkel és az Université Paris Dauphine-nel. Ezen felül kutatócsoportunk két tagja külföldön végzi PhD tanulmányait, a Columbia University (New York) és az Oxford University diákjai.

A külföldi kutatóhelyekkel való kapcsolattartás az első időkben főként szakmai tanácsok cseréjét jelentette, azonban a Kutatóközpont hivatalos megalakulása óta a szorosabb együttműködés is megkezdődött. 2011 novembere és decembere között André Grow, a Groningeni Egyetem PhD-hallgatója vendégkutatóként bekapcsolódik a csoport munkájába Budapesten – az együttműködés keretében előadások és publikációk készülnek. 2012 legelején Kutatóközpontunk csatlakozik a European Science Foundation (ESF) által támogatott „Social Influence in Dynamic Networks” c. európai együttműködési projektbe, így a következő években várhatóan szorosabb szakmai kapcsolatot alakíthatunk ki több neves európai kapcsolatháló-elemző műhellyel (Oxford, Groningen, Párizs, Ljubljana, Lugano, Konstanz, Barcelona, Turku, Örebro). Az együttműködés révén várhatóan több közös konferencia előadás, rangos publikációk születik a következő években. Mindezek mellett, Kutatócsoportunk 2012 áprilisában „Negative Ties and Social Networks” címmel konferenciát rendez Budapesten, amelyre több neves európai és egyesült államokbeli kutatót illetve PhD-hallgatót várunk – ezzel is kilépve a kapcsolatháló-elemzés nemzetközi színterére. Reményeink szerint aktív nemzetközi megjelenésünk a következő években a teljes hazai kapcsolatháló-elemző közösség számára is nagy előnyökkel jár majd.