Finanszírozó: NKFIH (K-147329)
Projekt kezdete: 01/01/2024
Projekt időtartama 36 hónap
Kutatás háttere
A modern nyugati társadalmakban a közösségi médiaplatformok megkerülhetetlen szereplőkké váltak. A lakosság nagy része tagja valamelyik közösségi oldalnak, amely már nem csupán a kapcsolatteremtésről szól, hanem képes megszervezni az egész digitális létezésünket. A közösségi oldalakon keresztül híreket fogyaszthatunk, eseményeket szervezhetünk, sőt, akár vásárolhatunk is. A digitális tér átírta, hogyan töltjük mindennapjainkat, és hogyan látjuk a körülöttünk lévő világot.
A politikusok gyorsan felismerték az internet, különösen a közösségi média potenciális szerepét a politikai térben. Az Obama-kampány 2008-ban az elsők között volt Amerikában, amely tudatosan használta az online teret. Bár a magyar politikai szereplők később adaptálták ezeket az új módszereket, ma Magyarországon is elképzelhetetlen egy hatékony kampány a közösségi média oldalak nélkül. Magyarországon a vezető politikusok oldalait több százezer felhasználó követi, a politikusok közösségi média posztjaira pedig több tízezer reakció érkezik. A Facebook mellett a hazai politikai szereplők aktívan használták a YouTube-ot és az Instagramot is, hogy minél több választót érjenek el a 2022-es választásokon.
A politikai kampányok azonban csak az érem egyik oldala. Kutatási szempontból legalább annyira érdekes, hogy a politika hogyan jelenik meg a potenciális választók digitális életében. Kik azok, akik politikai oldalakat követnek és politikai híreket osztanak meg? Kik azok, akik véleménybuborékokban élnek? Milyen mértékben korrelál az online aktivitásunk az attitűdjeinkkel? Ezeket a kutatási kérdéseket nem lehet megválaszolni pusztán survey adatokból, új adatforrásokat kell bevonni a téma vizsgálatába. Kutatásunk az ELKH 2021-2023-as kiemelt kutatási programja által támogatott "Donáció alapú digitális adatgyűjtés" című projektre épül. Az adatdonációs projektben magyar közösségi médiafelhasználóktól gyűjtöttünk közösségi média adatokat (Facebook, Instagram, Google, YouTube, TikTok). A közösségi média adataik átadása mellett egy kérdőív megválaszolására is felkértük őket, amely részletesen feltárta a résztvevők politikai attitűdjeit. Az ELKH kutatás 2023-ban fejeződött be. Jelen projektünk a fent leírt adatgyűjtésre támaszkodik. Az unikális adathalmaznak köszönhetően reményeink szerint a korábbi kutatásokhoz képest komplexebb képet tudunk adni az emberek politikai lábnyomairól a digitális térben.
Kutatási célok
A projektben az ELKH adatdonációs kutatás adatainak másodelemzését végezzük el, politikai szociológiai szempontokra építve.
Munkánk három téma köré szerveződik:
- Survey versus digitális adatok a politikai aktivitás és viselkedés mérésében: az egyre nagyobb kihívást jelentő survey környezetben fontos kutatási kérdés, hogy a digitális adatok mennyiben helyettesíthetik a survey adatokat a különböző politikai kérdések vizsgálatában, és melyek azok a kutatási kérdések, amelyek hasonló érvényességgel mérhetők az egyik vagy a másik, illetve mindkét módszerrel. A témakörön belül arra a kérdésre is választ keresünk, hogy hogyan lehet a survey kutatásokat úgy megtervezni, hogy a válaszadók digitális térbeli viselkedését a lehető legpontosabban mérjék. Ez utóbbival kapcsolatban kutatási előregisztrációnk itt érhető el: https://osf.io/gdqj3.
- Politikai homofília és politikai buborékok: a közösségi médiával kapcsolatos politikai szociológiai kutatások egyik fontos kutatási kérdése, hogy az egyes közösségi médiaplatformok hogyan erősítik a politikai homofíliát. Komplex adatbázisaink lehetővé teszik, hogy ezt a kutatási kérdést a korábbi kutatásoknál sokkal összetettebb módon vizsgáljuk.
- Politikai lábnyomok különböző közösségi médiaplatformokon: az online térben a politikai viselkedéssel kapcsolatos kutatások jellemzően egy platformra, a Twitterre összpontosítanak. Ennek fő oka, hogy a Twitter volt a legkönnyebben hozzáférhető adatforrás. Bár szórványosan vannak más platformokra (Facebook, Instagram, YouTube) vonatkozó tanulmányok, nem ismerünk olyan tanulmányt, amely egyszerre vizsgálta volna ugyanazon felhasználók politikai lábnyomait különböző közösségi médiaplatformokon, digitális adatok felhasználásával. Ez a kutatási irányvonal választ adhat arra a kritikus kérdésre, hogy az egyes platformok milyen szerepet játszanak a politikai üzenetek közvetítésében, és hogyan változik az egyes platformok szerepe ebben a tekintetben az idő múlásával.