A negatív társas kapcsolatok, mint a gyűlölet és a relációs agresszió komoly problémákhoz vezethetnek számos társas kontextusban. A negatív viszonyok rombolják a kooperációt, csökkentik a teljesítményt és aláássák a kohéziót. Emiatt meglepő, hogy a rohamléptékben fejlődő hálózatokkal foglalkozó irodalomban a kapcsolatokat szinte kizárólag pozitív terminusokban vizsgálják. A kutatás célja ennek az aszimmetriának a feloldása és a negatív társas kapcsolatok valós mechanizmusainak és dinamikájának felderítése. Eme általános célkitűzés vizsgálata számos empirikus kontextusban lehetséges. Amellett, hogy a kutatás célul tűzi ki a negatív társas kapcsolatok és hálózatok mechanizmusainak és dinamikájának elméleti modellezését, különös tekintettel a versenyhelyzetekkel összefüggésben, kiválasztunk bizonyos társadalmi kontextusokat, ahol a megfogalmazott elméleti hipotéziseket empirikusan is megvizsgáljuk, valamint feltárjuk a negatív társas kapcsolatok kooperációra, teljesítményre, és kohézióra kifejtett hatását. Új hálózati panel adatokat gyűjtünk általános iskolai osztályokban. Az általános iskolai kontextus különösen alkalmas annak vizsgálatára, hogy a státuszverseny által indukált negatív társas viszonyok miként vezethetnek alacsonyabb iskolai teljesítményhez, hogyan eredményezhetnek etnikai szegregációt és kirekesztést. Már létező, középiskolai osztályokból származó hálózati adatokat elemzünk.

Adatokat gyűjtünk a kommunista diktatúra időszakából a politikusok közötti versenyről és kapcsolatrendszerről. Annak ellenére, hogy empirikus kutatásaink az elméleti keretekhez képest szűkebb területet ölelnek fel, tapasztalataink és következtetéseink számos ponton túlmutatnak majd az iskolai és a politikai kontextuson és áttörést jelenthetnek más kiscsoportok és a szervezeti viselkedés kutatásaiban is. Végül, laboratóriumi kísérletekben tervezzük megvizsgálni az elméleti és empirikus eredményeinkből levezetett lehetséges intervenciók eredményességét.