Kutatócsoportunk három előadással képviselteti magát az idei Kutatók Éjszakája eseménysorozatán, melyre 2021. szeptember 24-én kerül sor. Az előadások online, Zoom alkalmazáson kerülnek megrendezésre, melyre regisztrálni az alábbi linken lehet:
A linket az esemény napján küldjük meg a regisztráltaknak.
Az előadások 18 órától kezdődnek, egyenként 30 perces időtartamban. A program:
18:00 Kmetty Zoltán: Oltásellenesség a hazai online térben
A COVID-19 elleni védekezés egyik talán legfontosabb pillére a minél magasabb lakossági átoltottság. A magyar lakosok egy jelentős része határozottan elutasít azonban minden fajta vakcinát, egy szintén jelentős része a lakosságnak pedig bizonyos vakcinákat elfogad másokat azonban nem. A Kutatók Éjszakája program keretében egy interaktív online platformot mutatunk be, ami az online térben keletkezett cikkek, kommentek alapján mutatja meg, hogyan alakult az oltásellenesség a második és harmadik koronavírus hullám alatt Magyarországon.
18:30 Péli Gábor: Logikával a nem logikus társadalomról? Bemutató nem-matekosoknak
„Én voltam az úr, a vers csak cifra szolga.”
Ady Endre: Hunn, új legenda
A társadalommal foglalkozó kutatásoknak számolniuk kell az alapvetően nem logikus emberi viselkedés hatásaival. Az elterjedt – téves - nézet szerint a társadalomtudományi elemzéseket időnként belengő homályt tárgyuk homályos volta okozza. De miért ne lehetne a homályról is világosan beszélni? Előadásunk tárgya, a társadalomról szóló érvelések logikai formalizálása e nemes cél elérésének hatékony – bár korántsem egyedüli – eszköze. Egy olyan, nem számokon alapuló módszert mutatunk be, mellyel jelentőségteljes anyanyelvi érvelések rugalmasan, tartalmukat hűen követve modellezhetőek. Lehetővé válik az érvelés folyományainak pontos kimutatása is. A talmi gondolatok okozta űrt azonban a logikai formalizálás sem tölti ki. Az eljárást példákon keresztül mutatjuk be, melyek közösen megvitathatóak. Matekra nem lesz szükség, gondolkodásra való elszántságra inkább.
19:00 Kiss László: A humor, mint a közpolitika tükre. A Ludas Matyi a kádári konszolidáció szolgálatában.
A képi humor, a karikatúra társadalomtörténeti, politikatörténeti forrásként való felhasználhatóságát az utóbbi években egyre több kutató fedezte fel. A karikatúrát a politika nagyon gyakran nyílt propagandaeszközként használta, a szatirikus képi ábrázolás nagy szerepet kapott a külső és belső ellenségképek kialakításában és formálásában, a politikai pártcsatározásokban, a direkt politikai irányvonal kijelölésében. Előadásunkban ettől az elemzési vonaltól némiképp eltérve a „hivatalos” képi humort, karikatúrát nem elsősorban a nyílt politikai propaganda eszközeként vizsgáljuk, hanem inkább a közgondolkodás tematizálására, egyben a meglévő társadalmi feszültségek levezetésére kifejtett hatásával, a „közvetett” vagy „burkolt” propagandisztikus szerepével foglalkozunk. A karikatúra által a közbeszédbe emelt témák jól jelzik a közpolitikai figyelem alakulását, illetve a különféle társadalmi-gazdasági jelenségekhez, folyamatokhoz, intézményekhez, társadalmi csoportokhoz kapcsolódó közpolitikai szándékot – a támogatástól az elnéző megbocsátáson és enyhe bírálaton át a nyílt támadásig. A Ludas Matyi szatirikus hetilap 49 évfolyamának címlapkarikatúráit elemezve megpróbáljuk az „állami humor” alapján bemutatni a Rákosi- és a Kádár-korszak közpolitikai problémáit, közpolitikai szándékait, az egyes közpolitikai területek előtérbe kerülését és eltűnését, az emberek életét, gondolkodását, látásmódját alakító „hétköznapi” politikát.
(A publikációban szereplő kutatást, amelyet a Társadalomtudományi Kutatóközpont valósított meg, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatta a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium keretében.)