A legkiválóbb kutatók nyilatkozata a Magyar Tudományos Akadémia mellett
A „tudományos olimpiai aranyérmek” magyarországi nyertesei szerint egy közel 200 éves múltra visszatekintő nemzeti intézmény finanszírozásának és irányításának feltételeit alapjaiban megváltoztató döntés csak akkor lehet sikeres, ha előzetes és érdemi konzultációra épül.
A legkiválóbb európai tudósoknak nyújtott támogatásban részesülő hazai kutatók, az ERC-grantet nyert tudósok is kiállnak az MTA és az alapkutatások finanszírozásának támogatása mellett. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) működteti az Európai Unió legnagyobb felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerét. Az ERC feladata, hogy hosszú távra vonzó finanszírozást nyújtson az úttörő, magas kockázattal járó, de magas megtérülést is ígérő kutatások támogatására. A támogatások odaítélésének egyedüli feltétele a tudományos kiválóság. Olyan vezető kutatók pályázhatnak – életkorra, nemre és származási országra vonatkozó bármely megkötés nélkül –, akik Európában tervezik a projektek végrehajtását.
Az alapkutatások, más néven felfedező kutatások magyarországi erejét mutatja, hogy a magyar kutatók ezen a területen is kiemelkedően teljesítenek a régióban. Az EU13-ak által eddig elnyert összes, 168 támogatásból 69-et Magyarország szerzett meg, ez az összes támogatás 41%-a. Ezen belül az MTA kutatóintézetei 31 támogatást nyertek, 9 továbbit pedig az egyetemekkel közösen alapított Lendület-csoportok vezetői.
A felfedező kutatásokon alapul az innováció, a jövő új technológiája, valamint a világról és benne az emberről szerzett új tudásunk.
A magyarországi ERC-nyertesek közül 24 órán belül a legtöbben már aláírták a támogató levelet, amelyet változtatás nélkül, az eddigi aláírásokkal együtt közlünk.
ERC-nyertes kutatók nyilatkozata a Magyar Tudományos Akadémia finanszírozását és működését érintő kormányzati tervekről
Aggodalommal figyelve az elmúlt hetek eseményeit, csatlakozunk a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége által 2018. június 15-én egyhangúlag elfogadott határozathoz, és kérjük a Kormányt, hogy vonja vissza az 1994. évi XL. törvényt (MTAtv.) módosító és a Magyar Tudományos Akadémia önálló költségvetési támogatását csökkentő javaslatait.
A 2019. évi központi költségvetés tervezetéről szóló törvényjavaslat a Magyar Tudományos Akadémia költségvetésének kétharmadát az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz csoportosítja át, és ezzel az MTA finanszírozásának és szakmai felügyeletének alapfeltételeit változtatja meg. A javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a jövőben a kutatóhálózat működtetésével és a kutatási prioritások kijelölésével kapcsolatos döntéseket az Akadémia vezetésének egyetértése nélkül hozzanak meg.
Meggyőződésünk, hogy egy közel 200 éves múltra visszatekintő nemzeti intézmény finanszírozásának és irányításának feltételeit alapjaiban megváltoztató döntés csak akkor lehet sikeres, ha előzetes és érdemi konzultációra épül. Ennek hiányában nem várható el sem az Akadémia vezetésétől, sem a magyar tudományos közösségtől, hogy bizalommal fogadja a Kormány egységes tudományfinanszírozási modelljének koncepcióját.
A European Research Council (ERC) a legkiválóbb európai tudósoknak nyújt támogatást tudományos áttörést ígérő kutatásaik megvalósításához. Mi, akik ebben a támogatásban részesültünk, kiállunk az MTA és az alapkutatások finanszírozásának támogatása mellett.
Sikeres innováció csak kiemelkedő alapkutatás mellett lehetséges. Az igazi tudományos felfedezések természetüknél fogva nem a jelen innovációs kihívásaira keresik a választ, hanem tágítják azok jövőbeni lehetőségeit, megalapozzák a jövő új tudományterületeit vagy éppen társadalmunk eddig rejtve maradt folyamataira mutatnak rá. Rövidlátó az a szemlélet, amely az alapkutatásokra kizárólag a jelen innovációs megoldásainak forrásaként tekint.
Éppen ezért elengedhetetlen, hogy Magyarország egyetlen alapkutatási hálózatot működtető intézményének finanszírozási döntéseiben továbbra is az egyedüli szempont a tudományos kiválóság maradjon, és az alapkutatások finanszírozási aránya ne csökkenjen az alkalmazott, ipari területek javára.
A 2007 óta működő ERC pályázati rendszere nem jelöl ki kutatási célokat, a kutatók bármely tudományterületről nyújthatnak be pályázatot. Az ERC hazai nyerteseiként egyéni kutatói érdeklődésünk és ötleteink által több mint 35 milliárd forint európai pályázati forráshoz segítettük a magyarországi kutatóhelyeket. Ez a pályázati siker azt is bizonyítja, hogy Magyarország vezető kutatóhelyei, köztük a legtöbb pályázatot befogadó Magyar Tudományos Akadémia, megfelelő hátteret jelentenek ahhoz, hogy Magyarország világszínvonalú alapkutatási projektek által is fejlessze tudományos kapacitásait.
Kérjük a Kormányt, hogy módosítsa javaslatát, és az Országgyűlést, hogy ne hozzon olyan döntést, amely az MTA jelenlegi szabadságát és pénzügyi autonómiáját csorbítaná. A javasolt átcsoportosítás meggyőződésünk szerint visszafordíthatatlan károkat okozna az Akadémia integritásában, megingatná a magyar tudományos közösség állami tudománypolitikába vetett bizalmát, és az elmúlt évek törékeny eredményeit visszafordítva azzal fenyegetne, hogy legtehetségesebb kutatóink közül egyre többen Magyarországon kívül kényszerüljenek tudományos pályájuk folytatására.
Budapest, 2018. június 27.
Az eddigi aláírók:
Abért Miklós, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
Acsády László, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, az MTA doktora
Bárány Imre, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, az MTA rendes tagja
Csibra Gergely, Közép-európai Egyetem
Csonka Szabolcs, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Dénes Ádám, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
Egry Gábor, Politikatörténeti Intézet, az MTA doktora
Gergely György, Közép-európai Egyetem, az MTA doktora
Gyürky György, MTA Atommagkutató Intézet, az MTA doktora
Hangya Balázs, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
Kállay Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az MTA doktora
Katz Sándor, Eötvös Loránd Tudományegyetem, az MTA levelező tagja
Katona István, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, az MTA doktora
Knoblich, Günther Klaus, Közép-európai Egyetem
Kocsis Bence, Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kondor Péter, Közép-európai Egyetem
Kondorosi Éva, ERC-alelnök, az MTA rendes tagja
Koren Miklós, Közép-európai Egyetem
Kóspál Ágnes, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Kovács Ágnes Melinda, Közép-európai Egyetem
Kovács Levente, Óbudai Egyetem
Kőszegi Botond, Közép-európai Egyetem, az MTA doktora
Krstić, Tijana, Közép-európai Egyetem
Kubinyi Enikő, Eötvös Loránd Tudományegyetem
Lengyel Máté, Közép-európai Egyetem
Lugaro, Maria, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Makara Judit, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
Marx Dániel, MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
Mócsai Attila, Semmelweis Egyetem, az MTA doktora
Nagy László, MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont
Nusser Zoltán, az MTA rendes tagja
Pál Csaba, MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az MTA doktora
Pete Gábor, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Pintz János, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, az MTA rendes tagja
Pócs Éva, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, az MTA doktora
Pyber László, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, az MTA levelező tagja
Röst Gergely, Szegedi Tudományegyetem
Sebanz, Natalie, Közép-európai Egyetem
Simon Ferenc, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az MTA doktora
Sperber, Dan, Közép-európai Egyetem, az MTA tiszteleti tagja
Stipsicz András, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, az MTA levelező tagja
Szabadics János, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
Szakács Gergely, MTA Természettudományi Kutatóközpont
Szeidl Ádám, Közép-európai Egyetem
Szöllősi J. Gergely, Eötvös Loránd Tudományegyetem
Takács Károly, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont
Téglás Ernő, Közép-európai Egyetem
Vankó György, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont
Vicsek Tamás, Eötvös Loránd Tudományegyetem, az MTA rendes tagja