Absztrakt

A tanulmány az eltérő jóléti rezsimekhez tartozó országok és az általánosított, illetve az intézményi bizalom közti kapcsolatot vizsgálja 18 országra nézve a European Social Survey 2008-as és 2014-es adatain. Az elemzés abból az alapfeltevésből indul ki, hogy egy társadalom intézményeinek működési logikája reprezentálja a társadalmi kapcsolatokat, konvenciókat alakít ki a társadalomban, ezáltal hatást gyakorol az egyének világról alkotott megértésére is. A tanulmány feltételezése szerint a jóléti rezsimek mögött meghúzódó intézményrendszer logikája összefüggést mutat az adott társadalomban élők átlagos bizalmi szintjével. A kétváltozós összefüggések mellett többszintű modellekkel is sor kerül a feltételezések vizsgálatára, melyek lehetővé teszik egyéb, egyéni és ország szinten megfigyelhető tényezők hatásának elemzését is. Az elemzés eredményei szerint a kétváltozós vizsgálatok és az egyéni szintű tényezőket figyelembe vevő többszintű modellek alapján is szignifikáns különbség figyelhető meg az egyes országok bizalmi szintjében. A szociáldemokrata jóléti rezsimhez tartozó országokat jellemzi a legmagasabb bizalmi szint, mind az általánosított, mind pedig az intézményi bizalom tekintetében. Azonban a makroszintű változók szerepeltetésével (egy főre jutó reál GDP, jövedelmi egyenlőtlenségek mértéke, külföldi népesség és protestánsok aránya) az országok közti különbségek intézményi bizalmi szintjük tekintetében nem szignifikánsak, általánosított bizalmi szintjükre nézve pedig jelentősen csökken az országok közti szóródás. Az általánosított és intézményi bizalom közti kapcsolat az egyéni és makro szintű tényezők mellett is szignifikánsan fennmarad.

Kulcsszavak: bizalom, jóléti rezsim, intézmények